2011. július 30., szombat

A turbánliliom



Nevét a virágok formája miatt kapta, mert valóban török turbánra hasonlat-nem véletlenül hívták eleink csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának ( a csalma török fejkendő).
Méteres magasságot is elérő szára hengeres, nem ágazik el, vöröses barnával futtatott. Tojásdad, hegyes csúcsú levelei a száron több örvbe rendeződtek. A szár felső részén néhány magányos levél is látható. Virágai bókolóak, a murvalevelek hónaljából nyúlnak ki kocsányon. Barnás rózsaszínűek, sötétebb barna foltokkal, pontokkal. Ez a mintázat öröklődik, de maga a minta nem-ez azt jelenti, hogy két szomszédos lepel mintája soha nem egyezik meg. A hat hegyes csúcsú lepel visszahajlik, ez adja a virág formáját. Barna porzói hosszan kinyúlnak a virágból. A bimbók hosszúak, keskenyek. A virágok száma 3-15, de néha még ennél is több. Termése háromrekeszű tok. Hagymáját régen ínségeledelként fogyasztották. Hazánkban védett, eszmei értéke 2000 forint. Érdekesség, hogy Horvátországban és Dalmáciában él egy csaknem fekete virágú rokona( Lilium bulbi asphodeli spurii), melyből vizelethajtó szert készítenek.

2011. július 22., péntek

Az orrszarvúbogár





Az orrszarvúbogár egy Európában és Észak-Afrikában is előforduló rovarfaj, jellegzetes megjelenésű bogár. Nevét a hímek feje tetején látható, ívelt kinövésről kapta.
Osztály: Rovarok Rend: Bogarak Család: Ganéjtúrók
Előfordulás/ Élőhely: Egész Európában elterjedt. Nálunk ritkább, védett faj. Ritkás tölgyerdők, ahol a korhadó fák gyökérrészében élnek. Az orrszarvú bogár lárváját olykor nagy számban lehet kertészetek és fűrésztelepek komposztjában és nedves fűrészporában megtalálni.
Ismertetőjegyei: A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. Bár a két nem nagyjából azonos méretű (20-30 milliméter hosszúságúak), a hímek előtorának jóval markánsabb a dudorodása, és ahol a hímeknek „szarvuk” van, a nőstények homlokán csak kisebb púp díszlik. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében. Az orrszarvúbogarak alapszíne sötétbarna, bár a szárnyfedőkön találkozhatunk vörösesbarna árnyalattal.
Életmód/Táplálkozás: Az orrszarvúbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja. De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez. A meleg tavaszi napokon megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. A nappal inaktív, táplálkozással foglalatoskodó orrszarvú bogarak szürkület és sötétség idején kapnak szárnya, de meglehetősen gyenge repülők. Ekkor zajlik a párkeresés. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják, de olykor komposztba is. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, melyek szárnyfedői ekkor még fehérek és lágyak, hogy megkeményedve újrakezdjék a ciklust.
Veszélyeztető tényezők / Védettségi státusz: Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.