Európa múltjával volt szerencsém szembesülni a bajorországi Klais falucska melletti erdőben. Időszámításunk előtti 4. századtól ezen a területen élő kelták, akik a bajorok őseinek tekinthetők örökre lerakták a névjegyüket. Ők találták fel a gabona őrlését, a lisztből sütött kenyér kemencében történő előállítását. Magas színvonalú növénytermesztést és állattenyésztést valósítottak meg, komoly vadászati tevékenységet folytattak. A Kárpát-medence első pénzét is ők verték színtiszta ezüstből. Kiterjedt kereskedelmi tevékenységet folytattak, településeiket, forgalmas utak találkozásainál létesítették. A nehéz sziklás, hegyvidéki terep ellenére nagy távolságokra elvezető kereskedelmi utakat alakítottak ki, amelyen lábon vágóállatot, szekereken pedig kereskedelmi cikkeket szállítottak. A mostoha sziklás környezet miatt azonban az utak szélessége mindenhol az 1,07 m között maradt. Sziklák között így nem volt lehetőség a szembejövő szekér kikerülésére és a szekerek kerekei mindig ugyanazon keréknyomon gördültek. Aztán ezer évek múltával a keréknyomok még a legkeményebb sziklákban is 20-30 cm mélyre vágtak bele, kikoptatva a sziklaút kőzetanyagát.
Huuuuhhhh elmondhatatlan élmény úgy rálépni egy ilyen útra, hogy az ember visszagondol, hogy mi minden történhetett meg ezen a több ezer éves ősi úton.
A rómaiak hóditásuk és uralkodásuk idején hadiútként is rendszeresen használták ezt az utat a légiók, provinciákban történő mozgatására.
Egyébként a kelták behódoltak Rómának és kereskedelmi tevékenységük révén városaik, falvaik további fejlődéseket értek el.
Ez az út az Augsburgot Veronával összekötő 43o km távolságú ősi út egy szakasza, amely a Brenner-hágón is keresztül halad, mint az akkoriban a térségben ismert, egyetlen lehetséges, az Alpokon déli irányban átkelő út.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése